Kiskunmajsa Magyarország középső részén, a Duna-Tisza közén Kecskeméttől Dél-re 60 km. Szegedtől Északra 45 km. távolságra helyezkedik el. Megközelíthető gépjárművel az M5-ös autópálya Kiskunfélegyházi lejárójától jobbra tartva Kiskunhalas irányába. Vasútvonalon a Budapest - Szeged fővonalon Kiskunfélegyházán történő átszállással, vagy a Budapest - Kelebia fővonalon Kiskunhalason történő átszállással. Közigazgatási területének nagysága 222 km2. Kiskunmajsa város lakosainak száma 12037 fő. A városnak ez a lakosszáma közel állandó, népessége stagnáló. A központi belterületen lakók száma 9774 fő, egyéb belterületen még 400 fő lakik. A külterületen élők száma 1856 fő. A népsűrűség 54 fő/km2. A munkaképeskorú lakosság száma 7606 fő, akiknek nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. A településen közel 7,8 %-os a munkanélküliség, 594 fő nem rendelkezik munkahellyel.

A címerpajzs barokkos vonalvezetésű, amelyet fekete kontúrvonal határol. A címerben kettő jelkép szerepel: alul zöld mező, hátul a kék égbolt, középen a zöld mezőben fehér Krisztus-bárány, hátratekintő fejjel, glóriával, az államiságot jelképező kettős kereszttel a vállán. A címer barokk arany keretben, felül liliomos koronával

( Nagyításhoz kattintson a képre! )

Majsa nemcsak sündisznóval, báránnyal is kapcsolatba került történelme során.A település címerében látható Ágnus Dei (Isten báránya) kettős kereszttel a vállán a dorozsmai címerben szerepelt eredetileg, ezt a jelképet tűlük örököltük a közös múlt emlékeként. A megkülönböztető változás csupán annyi, hogy a mi bárányunk az Árpád-házi kettőskeresztet hordozza.Érdekes, hogy míg Szeged és Dorozsma hosszú időn keresztül pereskedett egymással a jelkép birtokjogáért, Majsa "jogbitorlását" egyik fél sem panaszolta 1743 óta. A címerben kék-sárga mezőben szereplő bárány Krisztus áldozatvállalásának jelképe természetesen elsősorban, de összefügg ez a választás a település lakosságának állattartó foglalkozásával is.

Kiskunmajsa = sündisznósok?

Kiskunmajsa és környékén is kialakultak a falucsúfoló-városcsúfoló elnevezések: Halas "sültökös", Félegyháza "gyíkos", Majsa "sündisznós" előnevet kap. A majsai szájhagyomány úgy tudja, hogy ez a "keresztelés" valamelyik Canonica Visitatiokor történt. 1837 körülről tehető az elnevezés. Megtalálható: Földrajzi nevek gyűjteménye. Nagy-községi Könyvtár. A váci püspök Majsára érkezésének hírére - hogy a magas rangú vendéget méltón fogadhassák - csatárláncszerűen gyerekőrséget állítottak a tanács vezetői az országútra. A gyerekeknek az lett volna még a feladatuk, hogy amint meglátják a püspök hintaját, egymásnak tovább kiabálva a püspök megérkezésének hírét, tudassák azt harangozóval is, aki majd meghúzza a nagyharangot. A gyerekek szokás szerint hamarosan játszadozni kezdtek. Egyszer egy sündisznó ballagott át az úton, s nagy lett az öröm: "Nézd a tüsköst! Ott a tüskös!" - kiabálták. S a csatárlánc már továbította is szolgálatkészen a hírt, egészen a harangozóig: "Itt a püspök!" Ekkor húzták meg Majsán a nagyharangot először és minden valószínűség szerint utoljára - sündisznó tiszteletére. Talán még emlékezhetünk a Tekepálya helyén üzemeltetett diszkontra, amely Sün diszkont nevet viselte, vagy a sün diszkóra 1993 körülről.